Tisztelt Szülők, kedves felvételiző Diákok!
A következőről szeretnénk tájékoztatni Önöket. Az általános felvételi eljárás keretén belül feladott jelentkezési lapokat a héten intézményünk postai úton megkapta, jelenleg az adatfeldolgozás és ellenőrzés folyik. Március 16-án hozzuk nyilvánosságra a tanulmányi területenként elkészített ún. jelentkezők felvételi jegyzékét. A felvételizőknek március 22-én és 23-án van lehetőségük jelentkezésük módosítására. Április 14-ig készül el az ideiglenes felvételi jegyzék.
További tájékoztatásul:
- Pontszámítás
Az iskolánkba jelentkezők felvételéről az általános iskolából hozott és a felvételi eljárás során megszerzett pontszámaik alapján döntünk. Az általános iskolából hozott pontszámot a 7. tanév végi és a 8. félévi magyar irodalom és nyelv átlaga, a történelem, a matematika, a fizika, a tanult idegen nyelv jegyek összege (2*50 pont) adja. A felvételi során a jelentkezőknek csak írásbeli vizsgát kell tenniük és az itt megszerzett pontok kétszeres súlyozással kerülnek beszámításra a felvételi eljárás során (2*100 pont). A felvételi sorrendet a hozott (max. 100 pont) és az írásbeli vizsgán megszerzett pontok (max. 200 pont) összessége alapján állapítjuk meg. Összesen tehát 300 pontot lehet szerezni. - Szóbeli felvételi 2021-ben NINCS.
- Foglalkozásegészségügyi alkalmassági vizsgálatot (orvosi alkalmassági) tartunk. A vizsgálatok március 8-án kezdődnek külön beosztás szerint, melyet március 4-től iskolánk honlapján teszünk közzé. Az alkalmassági vizsgálatra hozni kell az ITT található nyomtatványt kitöltve, valamint a személyi iratokat, TAJ-kártyát, valamint a nyomtatványban kért egyéb dokumentumokat.
címén máig tisztázatlan számú embertömeget hurcoltak el szovjet munkatáborokba 3 nap helyett 3 évre vagy még többre – vagy éppen örökre. Egy ilyen vagonba bekerülhetett valaki csak azért, mert volt rajta egy leventesapka, német vezetékneve volt, vagy egyszerűen csak rosszkor volt rossz helyen. A meghalt hadifoglyokat is figyelembe véve és a háború alatti országterületre számítva 330 ezerre tehető a szovjet táborokból haza nem térő halott magyarok száma. Itthon közben a magyar kommunisták – miután demokratikus úton nem tudtak hatalomra kerülni – 1946-47 fordulójától szovjet támogatással likvidálták ellenfeleiket. Ez akkor a demokratikus alternatívát jelentő Független Kisgazdapárt elleni támadást jelentette. Ennek jelképe 1947. február 25-én Kovács Bélának, a Kisgazda-párt főtitkárának a szovjetek által történt letartóztatása. Kovács Bélát a magyar törvények alapján nem lehetett letartóztatni, ezért ezt a szovjetek „magukra vállalták” és Szibériába hurcolták, ahonnan nyolc év múlva, megtört, beteg emberként térhetett csak vissza. Magyarországon folytatódott a diktatúra kiépítése. 1947-49 során felszámolták a többpártrendszert. Ezzel párhuzamosan kiépült a belügyi irányítás intézményrendszere is, amelynek élére az Államvédelmi Hatóság, az ÁVH került, Péter Gábor altábornagy parancsnoksága alatt. Internáló- és munkatáborokat (a leghírhedtebb Recsk) hoztak létre, tízezreket telepítettek ki Budapestről osztályhovatartozás alapján vidékre (eredeti lakását a többségük sosem kapta vissza). Az osztályharc másik különleges falusi frontja volt a kulákok elleni harc. A kulák orosz eredetű szó, jelentése: kizsákmányoló, nagygazda, zsíros paraszt. A kuláklistákra a falusi társadalom tehetősebb, szorgalma, kemény munkája, szakértelme révén több földet birtokló, tekintéllyel bíró tagjai kerültek rá. Hat év alatt ezt a réteget is kiiktatták a falvak életéből, de ezzel együtt megkezdődött a hagyományos paraszti társadalom felbomlasztása is. Ezt teljessé a kollektivizálás, vagyis a paraszti magántulajdon felszámolása tette. Az 1956-os forradalom leverése után ezt Kádár János hajtotta végre a kis- és középparaszti birtokok téeszesítésével. Diákjainknak csak azt tudjuk kívánni: életük nagy részét úgy éljék le majd, hogy tényleg csak a tankönyvekből, filmekből ismerjék: milyen is volt ez a XX. századi rémtörténet, amelyet kommunizmusnak neveznek!
